nem is tudom…

2010 december 4. | Szerző: kittike23 |

 Elég sok minden változott mióta kijöttem a kórházból….elkezdtem naplót (is) írni…Szabolcs az agyamra megy…és várok egy intrejú eredményt…de mindent szép sorjában.

Naplót kb 7 éves korom óta írok, és nagyon élvezem 😀 de erről egyenlőre ennyit.

Szabolcs…na ez bonyolultabb kicsit 🙂 Nagyon sok minden zavar…büfögve beszél, és én ettől rosszul vagyok. Nem azért mert finyapicsa vagyok, hanem mert igy vagyok összerakva. Hányingerem lesz és hányok.  Mondtam neki 10000-szer hogy legyen szíves és ne csinálja mert rosszul leszek, de nem foglalkozott vele, ő ezt viccesnek tartja. Az orrát nem a papírzsepibe fújja, hanem a mosdókagylóba…

Állandóan velem akar lenni, ami persze jó is, de megfojt. Úgy érzem nem kapok levegőt, minden egyes másodpercemről tudni akar, mindig velem akar lenni. Kb:1 hónapja mindig együtt vagyunk, és 1,5 hónapja járunk. Ez nekem nagyon sok. A kórházban is megkérdezte aznap mikor befektettek hogy “te most miért sírsz??” —hát azért bammeg, mert műtenek és szétszurkálták a kezem, és nem kicsit be voltam pánikolva…csak ezért. És ezek nagyon az eleje…nem lesz ez túl hosszú életű, az tuti…