teljes káosz

2011 február 20. | Szerző: kittike23 |

 Most vettem csak észre hogy milyen rég nem írtam. Nem is tudom hol kezdjem a dolgokat.

Felmondtam.Nagyon vártam hogy leteljen a felmondási időm. A főnököm nem hazudtolta meg magát, totál bunkó volt.Az volt a “szerencsém” hogy a felmondási idő 70 %-át táppénzen töltöttem, ugyanis a szervezetem felmondta a szolgálatot és otthon kellett maradnom. (szerencse a szerencsétlenségben).

Közben jelentkeztem 1000-rel mindenféle állásra. Érdekes, hogy anno csak beszerzőnek kerestek, most pénzügyesnek, és kaptam is 2 ajánlatot (magyarul 2 helyre felvettek),és most nem tudok dönteni hogy melyiket fogadjam el. Az egyik egy amerikai cég,a másik egy minisztériumi hivatal. Mind a két helyre nagyon szívesen mennék. A döntő dolog a fizu lesz. A kapcsolattartóm jövőhéten nem lesz, úgyhogy ha visszajön akkor irja meg hogy mennyit fogok keresni. Ha nagyon keveset, akkor köszönöm de nem fogadom el a munkát.

Közben csinálom a sulit.Nagyon várom már hogy végezzek,ha befejeztem, vagy külföldre megyek, vagy rögtön elkezdem a pszichológiát.

Zoltánnal újra összejöttünk. Adunk magunknak még egy esélyt. Az, hogy bejön-e vagy nem majd az idő eldönti.

Egyébként az életem összerakásán dolgozom most.Olyan sok mindent  szeretnék csinálni, de sajnos az anyagi dolgok megakadályoznak ebben. És most ez a döntésképtelenség is itt van a nyakamon…mostanában nem merek dönteni, olyan beszari lettem.És idegesít is ez, és zavar kőkeményen, de az a baj, hogy ha döntési helyzetben vagyok mindig elkezdek gondolkozni hogy vajon mit szól ahhoz a másik, és tuti megharagszik rám, és megbántom, stb. Remélem ez csak egy átmenteti állapot, mert nagyon nem jó ilyen nyuszinak lenni…